Az elmúlt évszázadban a belsőégésű motorok forradalmasították világunkat, és bár az automobilok eleinte csak az arisztokraták drága játékszereként jelentek meg az utakon, mára megbízható és megfizethető segítőtársainkká váltak. Ám az autók és a fosszilis energiahordozók használatának elterjedése nemcsak életünkre, hanem környezetünkre is hatással volt. Ezért döntött úgy a Toyota 1993-ban, hogy a tisztább jövő érdekében egy alacsony károsanyag-kibocsátású autót épít.
Alig négy év kellett hozzá, és már meg is született az új modell: a Prius Hybrid. Nincs miért csodálkozni azon, hogy a benzin- és dízelmotoros autókra berendezkedett társadalomban alapos felbolydulást okozott a Prius forradalmian újszerű benzines-elektromos hajtása. Az autógyártók évtizedek óta próbálkoztak e két energiaforrás párosításával - mindhiába. 1997-ben azonban a Toyota sikeresen megoldotta a komoly mérnöki kihívást, s ezzel a Prius lett a világ első sorozatgyártású hybridje.
A márka határozott célja volt, hogy az első generációs modellt feltűnő köntösbe öltöztesse, és olyan mintát alkosson, amit a későbbi évek során sikeresen továbbfejleszthet. A környezetbarát autó jellegzetes formái a Toyota kaliforniai dizájn-stúdiójában születtek, s az ívelt tető és az éles vonalakkal megrajzolt oldalak remek aerodinamikát kölcsönöztek az első Priusnak (légellenállási együttható: Cd 0,29).
A szedán karosszéria különleges tervezésű hybrid rendszert rejtett, amelyben egy üzemanyag-takarékos, 1,5 literes VVT-i benzinmotor és egy elektromotor mozgatta az autót. Az összehangolt hajtásrendszer ezen kívül egy generátort és egy nikkel-metál-hidrid akkumulátort is tartalmazott, ez utóbbi jól elfért a hátsó üléssor mögött.
A Prius hybrid rendszerében számos okos megoldás javította tovább az üzemanyag-takarékosságot: ilyen volt a benzin- és az elektromos motorok intelligens összehangolása a forgalmi viszonyoknak megfelelően, vagy hogy a benzinmotor kikapcsol, ha a jármű megáll. Az igazi adu viszont a regeneratív fékrendszer volt, ami lassításkor és fékezéskor elektromos energiává alakította a más autókban ilyenkor hőként elpocsékolt mozgási energiát, így töltötte a nagyfeszültségű akkumulátort, vagyis gyakorlatilag újrahasznosította az autó mozgását.
Az autósok számára mindez egy különlegesen kellemes vezetési élményben öltött testet. A lassan haladó vagy araszoló városi forgalomban élvezhették az elektromos hajtás nyugalmát, majd ha nagyobb sebességre gyorsítottak, beindult a benzinmotor - s mindeközben a Prius vezetése ugyanolyan egyszerű maradt, mint egy hagyományos autóé.
A teljesítmény egy szinten volt az akkori idők hasonló méretű benzinmotoros autóinak teljesítményével, ám az üzemanyag-fogyasztás és a CO2-kibocsátás sok esetben feleannyi volt - vagyis még a Prius tervezőinek eredeti célkitűzésénél is kedvezőbb.
A kabin ugyanolyan futurisztikusra sikerült, mint maga az autó. A legfontosabb információkat, vagyis a sebességet és hasonló adatokat mutató fő műszeregység középre került, ahol az autós könnyen leolvashatta. Alatta egy nagyméretű LED képernyő kapott helyet, amin az utasok mindig láthatták, hogy a hibrid rendszer éppen melyik erőforrást használja hajtásra, vagy hogyan áll az akkumulátor töltése.
Az akkori reklámszövegek szerint az új Prius "a 21. századi benzin- és elektromos autók előfutára" - és ma már jól tudjuk, mennyire pontosnak bizonyult ez a jóslat. Az első autókat 2000-ben kezdték exportálni Japánból; a környezettudatos amerikaiak azonnal a szívükbe zárták a Priust, és rengeteg sztár ült ilyen autóba, ami egyre ismertebb és népszerűbb lett.
A világ izgatottan találgatta, hogyan lesz képes a Toyota továbbfejleszteni egy ennyire radikális elképzelést.
Amikor 2003-ban elérkezett a második generációs modell bemutatásának ideje, a világ izgatottan találgatta, hogyan lesz képes a Toyota továbbfejleszteni egy ennyire radikális elképzelést. A Prius új generációjának megalkotása a mérnökök számára egyszerre jelentett félelmetes kihívást és hihetetlen lehetőséget. A Toyota addigra már környezettudatos márkaként vált ismertté, és komoly feladat volt még zöldebb, még takarékosabb és még erősebb Priust készíteni.
Az egyetlen járható út az volt, hogy mindent tiszta lappal kezdtek - így született meg 530 szabadalom bejegyzésével a még modernebb, második generációs Prius.
A Prius nem csupán arra szolgált, hogy a Toyota ezzel demonstrálja világelső környezettudatos technológiáit. Ezt az autót innovatív technológiái emelték arra a piedesztálra, ahol mindmáig áll.
Ebben az autóban jelent meg a világon először az Intelligens Parkolássegítő Rendszer, ami segít a vezetőnek biztonságosan beállni a parkolóhelyekre, de jó példa az újszerű megoldásokra az elektromos klímaberendezés is, ami a leállított motorú autóban is működött.
A kabin most még bőségesebb helyet kínált egy ötfős család számára. A középen elhelyezett műszeregység szélesebb lett, s a nagyméretű, futurista formavilágú műszerfal központi helyét immár egy színes multimédia képernyő foglalta el. Az új Priusok felszereltségében számos olyan tétel szerepelt, ami addig csupán a legmagasabb szegmensekben volt megszokott: a sebességtartó elektronika, a prémium audiorendszer, a műholdas navigáció, a telefonkihangosító és a tolatókamera láttán a vásárlók úgy érezhették, mintha a motorizált Nirvána kapui tárultak volna ki előttük.
A második generációs Prius öt éven át volt kapható, s ez idő alatt kétségtelenné vált, hogy az emberek megszokták és elfogadták a hibrid hajtást. Világszerte számos vevőelégedettségi felmérés - egyebek mellett a JD Power jelentés is - bizonyította, hogy egyre több ember választ ilyen autót, mert kifejezetten kellemesnek találják az életet a Priussal.
Az autó elképesztő sikert aratott: a vállalat az első hónapban csupán 10.000 eladásra számított, ám ezzel szemben 180.000 megrendelés érkezett, és a vevőket a hét hónapra nyúló várólista sem riasztotta el.
A Prius harmadik generációja 2009-ben jelent meg az utakon. Az autó elképesztő sikert aratott: a vállalat az első hónapban csupán 10.000 eladásra számított, ám ezzel szemben 180.000 megrendelés érkezett, és a vevőket a hét hónapra nyúló várólista sem riasztotta el. Az új modell felkeltette az emberek kíváncsiságát, és a vásárlási kedvet tovább fokozta, hogy még ugyanebben az évben több állam is kedvezményeket vezetett be a környezetbarát autókra.
Az új modell körvonalai nagyjából változatlanok maradtak, bár a második modellgeneráció lágy íveit éles vonalak és sarkos felületek váltották fel; az új Prius megjelenése olyan magabiztosságot sugallt, ami tökéletesen illett a világ legnagyobb számban értékesített hibridjéhez.
A műszaki tartalom láttán az is nyilvánvalóvá vált, hogy a Prius mérnökei nem ültek a babérjaikon: az autó minden tekintetben kiforrottabb, kifinomultabb és modernebb lett. Az autópálya-menetek alacsonyabb fogyasztása és a kisebb sebességtartományban leadott nagyobb nyomaték érdekében a szakemberek 1,8 literre növelték a benzinmotor lökettérfogatát, és áttervezték a hibrid rendszer részegységeinek 90 százalékát, hogy azok könnyebbek legyenek, és kisebb helyen elférjenek.
Bár a Prius viszonylag rövid ideje (csupán 18 éve) létezik, mégis elég sokat mutatott már fel ahhoz, hogy az elmúlt 100 év egyik legmeghatározóbb autójaként kerüljön be a történelemkönyvekbe. Eleinte nem osztotta mindenki azt az elképzelésünket, hogy a hibridek átformálhatják a jövő mobilitását és ezzel együtt környezetünket is, mára azonban a legtöbben elismerik, hogy a Prius és hibrid technológiája hatalmas és fontos lépést jelent a jövő nulla emissziójú közlekedése felé.
A Prius minden egyes generációja fontos szerepet játszott a károsanyag-kibocsátás mérséklésében, az üzemanyag-fogyasztás csökkentésében, a modern technológiák fejlődésében, és ami mindennél fontosabb: izgalmas alapot teremtett a kellemes és környezettudatos vezetési élményhez.