Toyota Woven City: bepillantás a jövő mindennapjaiba
Javában zajlanak az első fázis tevékenységei a Toyota Woven Cityben, a mobilitási innovációk valós környezetben működő tesztközpontjában.
Az első „Inventorok” – partnercégek, startupok és vállalkozók –, valamint a „Weavers” néven ismert lakók úttörő termékeket és szolgáltatásokat fejlesztenek és tesztelnek, kihasználva az emberközpontú mesterséges intelligencia lehetőségeit.
Innováció a kakezan, vagyis a különböző iparágak és emberek sikeres együttműködése révén.
A Woven Cityt a Toyota hozta létre az autógyártóból mobilitási vállalattá történő átalakulásának egyik kulcselemeként, a projekt megvalósításáért pedig a Woven by Toyota felel.
A kezdeményezés gyökerei a Toyota szövőipari örökségéhez és a vállalat régóta fennálló, mindenki jólétének előmozdítását célzó elkötelezettségéhez nyúlnak vissza.
A projekt első fázisának tevékenységei már zajlanak a kifejezetten erre a célra létrehozott közösségben, amely Japánban, a Fuji-hegy közelében, Shizuoka prefektúrában található. A Woven City hosszú távú célja, hogy olyan hely legyen, ahol a lakók – az úgynevezett Weaverek – együtt élnek az „Inventorokkal”, vagyis azokkal a csapatokkal és egyénekkel, akik a mesterséges intelligencia és a fejlett technológiák lehetőségeit kihasználva olyan megoldásokat alkotnak és tökéletesítenek, amelyek biztonságosabbá, könnyebbé és mindenki számára hozzáférhetőbbé teszik a mobilitást.
A cég sikere tette lehetővé fia, Kiichiro Toyoda számára, hogy autóipari fejlesztésekbe fektessen. A szükséges tőkét a szövőszéktechnológia szabadalmainak a brit Platt Brothers vállalat részére történő, 1929-es értékesítéséből teremtették elő.
Az első Toyota jármű 1935-ben készült el, majd két évvel később megalakult a Toyota Motor Company.
A Toyota története során minden vállalkozása elkötelezett maradt mások jólétének elősegítése mellett. Ez az emberközpontú filozófia a Woven Cityben is tovább él, és a jövőben is meghatározó marad.
Woven City: a történet eddig
A fejlesztés gyökerei 2018-ig nyúlnak vissza, amikor a Toyota bejelentette, hogy autógyártóból mobilitási vállalattá kíván átalakulni. Két évvel később, a Las Vegas-i Consumer Electronics Show (CES) kiállításon mutatták be először a város koncepcióját.
A Woven City a korábbi Toyota Motor East Japan Higashi-Fuji üzem területén épül, továbbvive az ott több mint 50 éve jelen lévő kézműves és gyártási hagyományokat. A projekt egyben a Toyota elkötelezettségét is jelképezi a régió támogatása iránt, amelyet súlyosan érintett a 2011-es nagy kelet-japán földrengés.
A Woven City olyan hely lesz, ahol az emberek élnek, dolgoznak és kikapcsolódnak, miközben az új termékeket és szolgáltatásokat még a széles körű bevezetésük előtt tesztelik. Az azonnali és közvetlen visszajelzéseknek köszönhetően a fejlesztések gyorsabban és pontosabban finomíthatók, így a város egy folyamatosan fejlődő, élő laboratóriummá válik.
Woven City: az első fázis
A Woven City első fázisa hivatalosan 2025 szeptemberében indult el. A projekt már fogadja első Weaver és Inventor résztvevőit: 2026 áprilisában 50 háztartásból összesen 100 ember vesz részt a programban, számuk pedig idővel várhatóan mintegy 300 főre emelkedik.
A Woven Cityhez eddig több mint 20 Inventor csatlakozott – 12 a Toyota Csoport vállalataitól és további 12 külső partnertől. Bár különböző iparágakat képviselnek, közös bennük az a filozófia, hogy innovációikkal „másokért” dolgoznak.
A középpontban az emberközpontú mobilitást és rendszereket szolgáló közös fejlesztési projektek állnak. Ide tartoznak például a közlekedésbiztonság javítását és a zéró közlekedési balesetek világának megteremtését célzó kezdeményezések.
A jelenlegi projektek között szerepelnek:
automatizált vezetési platformok,
robotokkal támogatott logisztikai megoldások,
következő generációs távoli kommunikációs rendszerek,
valamint hordozható hidrogénalapú energiarendszerek.
Innováció a közlekedésbiztonság és az információmegosztás terén az ANZEN rendszerrel
Kakezan: az együttműködésre épülő innováció filozófiája
A kakezan – japánul szorzás – azt a szemléletet írja le, amelynek segítségével a Woven City különböző erősségeket egyesít, és eltérő iparágak vállalatait, csapatait és szakembereit hozza össze annak érdekében, hogy a társadalom számára még nagyobb értéket teremtsen.
A folyamatos fejlődést jelentő kaizenhez hasonlóan a kakezan is egy hosszú távú gondolkodásmód, amely az együttműködésen keresztül teremt értéket. A Woven by Toyota egyik alapértékeként különböző erősségeket, nézőpontokat és szakértelmet kapcsol össze, lehetővé téve olyan lehetőségek megteremtését, amelyeket egyetlen ember vagy vállalat önállóan nem tudna elérni. Mindez a Toyota egyik alapelvét tükrözi: „ezt senki sem tudja egyedül megvalósítani”.
A Toyota és a Woven by Toyota az emberközpontú mesterséges intelligencia alkalmazásával ösztönzi a kakezan megvalósulását. A Toyota úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia minden innováció kulcsfontosságú eleme, ugyanakkor annak célja nem az ember helyettesítése, hanem az emberi intuíció kibővítése.
A Woven City és a Toyota szövőipari öröksége
A cég sikere tette lehetővé fia, Kiichiro Toyoda számára, hogy autóipari fejlesztésekbe fektessen. A szükséges tőkét a szövőszéktechnológia szabadalmainak a brit Platt Brothers vállalat részére történő, 1929-es értékesítéséből teremtették elő.
Az első Toyota jármű 1935-ben készült el, majd két évvel később megalakult a Toyota Motor Company.
A Toyota története során minden vállalkozása elkötelezett maradt mások jólétének elősegítése mellett. Ez az emberközpontú filozófia a Woven Cityben is tovább él, és a jövőben is meghatározó marad.
Mit jelent a Toyota számára mobilitási vállalatnak lenni?
A Toyota számára a mobilitás többet jelent a közlekedésnél és az emberek egyik helyről a másikra történő eljuttatásánál. Arról is szól, hogy az embereket érzelmileg is megérintse, és segítsen kapcsolódni egymáshoz.
A Woven City tevékenységei a mobilitást négy egymással összefüggő területen vizsgálják:
emberek,
áruk,
információ,
energia.
A mobilitás azonban – akárcsak az internet – folyamatosan bővülő fogalom, ezért a projekt ezen alapokra építve olyan további területekre is kiterjed, mint a logisztika, az energia, az oktatás és a mindennapi élet.