A verseny 37. szakaszában még úgy tűnt, hogy a dél-afrikai Imperial Toyota pilótája, Giniel De Villiers és navigátora, Dirk von Zietzewitz győzelemmel zárhatják a rallyt, ám sajnos nem így alakult a küzdelem, és másodikként száguldottak át a célvonalon, szorosan a 2011-es győztes Nasser Al-Attiyah mögött, aki a Qatar Rally Team Minijével teljesítette a távot.

A sorozatgyártású autók mezőnyében a Team Land Cruiser négyszeres Dakar-bajnoka, Jun Mitsuhashi újra diadalt aratott, utána pedig Nicolas Gibon és Alejandro Yacopini szerezte meg Toyotájával a második, illetve harmadik helyezést.

Gyors rajt

Az idei 'Grand Start' helyszíne Buenos Aires volt. A versenyzők az elnöki palota előtt gördültek fel a startemelvényre; a feszültség szinte tapintható volt, és a levegőben ott vibrált az elkövetkező napok izgalma, hiszen már az első szakasz is ízelítőt adott mindabból, ami a versenyzőkre és autóikra várt a világ legkeményebb autóversenyén.

A Villa Carlos Paz városáig tartó lendületes száguldásba egy rövid, 170 kilométeres speciál szakaszt is beiktattak a szervezők; ebből 140 kilométer olyan földutakra esett, amelyeknek éles kanyarjaiban könnyen kisodródhatott bárki, aki nem koncentrált minden idegszálával a vezetésre.

Szerencsére De Villiers gond nélkül teljesítette a szakaszt, és az élen autózó mögött alig 50 másodperccel ért célba. Később így nyilatkozott: "Jóleső érzéssel tapasztaltam, hogy a Hilux mennyire versenyképes." A sorozatgyártású autók kategóriájában a Team Land Cruiser csapat Land Cruiser 200-asainak startja is tökéletesen sikerült - akárcsak célba érkezésük, hiszen az első és második helyezést szerezték meg a szakaszon.

A második napon már hosszabb speciál szakasz várt a mezőnyre: az autók 518 kilométeren át navigáltak a széljárta hegyi ösvényeken és kavargó homok alatt megbúvó utakon (ez a Fesh Fesh), így a versenyzők egyetlen pillanatra sem lazíthattak.

Eleinte De Villiers csapattársa, a szintén az Imperial Toyota színeiben versenyző Leeroy Poulter diktálta a tempót, de amikor egy hiba miatt kisodródott, az autó lengéscsillapítója megsérült, így a 12. helyre csúszott vissza. De Villiers állhatatosan őrizte második helyét, mögötte pedig az Overdrive Toyota pilótája, Bernhard ten Brinke autózott, aki végül harmadikként fejezte be a szakaszt.

A Team Land Cruiser versenyzői szerencsésen elkerülték a vészhelyzeteket, és kategóriájukban ismét első-második helyen zárták a napot.

Mindeközben a sorozatgyártású autók kategóriájában Mitsuhashi magabiztosan haladt az első helyen Land Cruiserével. Csapattársa, Gibon sajnos nem volt ilyen szerencsés: éppen egy elrepülő kő röppályáját keresztezte, és sok időt vesztett a megsérült hűtő javításával.

Új nap, új ország

A negyedik napon a mezőny a hajnali start után nekilátott, hogy 4800 méteres magasságba felkapaszkodva átkeljen az Andok hegyláncain Chilébe. Egy hosszú, közel hét órán át tartó 'összekötő szakaszt' követően a versenyzőkre még 315 kilométernyi speciál szakasz várt.

A hatodik szakasz mottója a túlélés volt. A megtévesztően sima út futóhomokja veszélyes kátyúkat rejtett, így a versenyzőknek folyamatosan koncentrálniuk kellett, míg a szakasz vége felé el nem érték a sivatag puha homoktakaróját.

A kemény útviszonyok a maximális tűréshatárig próbára tették az autókat, s a Toyoták előnye itt mutatkozott meg igazán. Az első tíz célba érő között négy Hilux is volt, és De Villiers a második helyen zárta a napot. A sorozatgyártású autók kategóriájában a Team Land Cruiser a megszokott lendülettel autózva szerezte meg az első és a második helyezést.

Ha a pilóták és navigátoraik eddig könyörtelennek érezték a versenyt, akkor a következő napokban izgalmas meglepetés várt rájuk, hiszen megkezdődött az embert és gépet egyaránt próbára tevő Maraton szakasz. A két napon és egy éjszakán át tartó szakaszon a versenyzők nem számíthattak a csapatok támogatására, vagyis ha valami problémájuk adódott, azt maguknak kellett megoldani.

A mezőny a tengerszintről rajtolt, és egészen a ritka levegőjű, 3700 méter magas csúcsokig kapaszkodott fel, ahol az autók először léptek Bolívia földjére. A hegyi utak meglehetősen félelmetesek voltak, és hogy a versenyzőknek még nehezebb dolguk legyen, az eső is rákezdett. A Toyoták azonban jól haladtak a kátyúkkal tarkított úton: AlRajhi megint megszerezte a második helyet, De Villiers pedig hatodikként ért célba.

Egyetlen nap a pihenésre

A pihenőnapon a versenyzők kissé kiengedhették magukból a rally során felgyűlt nyomást, és a csapatoknak alkalmuk nyílt felkészülni a verseny második felére, ami a Toyoták számára egyaránt tartogatott kellemes és jóval kevésbé kellemes epizódokat.

A versenytáv feléig igazán jól alakultak AlRajhi és De Villiers dolgai, ám ezután mindkettőjüktől elpártolt a szerencse. AlRajhi egy váratlan fékhibába futott bele, így kénytelen volt 200 kilométeren át fékek nélkül autózni, ami jelentős időveszteséggel fenyegetett, de szerencsére így is gond nélkül végigautózta a távot ötödik sebességfokozatban.

De Villiers és Von Zitzewitz szerencsésen elkerülték a műszaki problémákat, ám egy navigációs hiba miatt jelentősen lemaradtak az élbolytól. A tévedés következtében letértek a kijelölt útról, ezért 23 perces hátránnyal értek célba; ez a nap igencsak lehangolta a csapatot.

A sorozatgyártású Land Cruiserrel versenyző Mitsuhashi is eseménydús napot zárt. A meredek homokdűnék közt autózva Toyotája az oldalára dőlt, de az autó erőteljes felépítésének köszönhetően a Land Cruiser minimális károkkal úszta meg a balesetet, és Mitsuhashi folytathatta a versenyt.

A bolíviai és chilei versenytávok teljesítése után a mezőny visszafordult Argentínába, hogy nekivágjon a tizedik szakasznak. A Dakar egyébként sem a kellemes útvonalairól híres, ám ezen a napon a versenyzők minden eddiginél komolyabb kihívással szembesültek, hiszen olyan alattomos, keskeny hegyi csapásokon autóztak, amelyek mellett félelmetes szakadékok tátongtak.

AlRajhi harmadikként ért célba: "Nagyon örülök, hogy újra hiba nélkül sikerült autóznom, és elégedett vagyok, hiszen annak ellenére, hogy ez az első Dakarom, az első öt helyezett közt állok." De Villiers a Dakar-győzelemre koncentrálva biztonságosan autózott, és ötödikként teljesítette a versenyszakaszt.

Bár sokáig ő volt a Dakar hőse, AlRajhit a Saltából Termas Rio Honda városágig tartó 11. szakaszon elhagyta a szerencséje. Miután kemény küzdelmet vívott a mezőny élén haladókkal, a kipufogó meghibásodása miatt kénytelen volt feladni a versenyt. De Villiers és az első helyen álló AlAttiyah nagy elismeréssel szóltak a kezdő dakaros versenyző lenyűgöző lendületéről.

A számtalan folyóátkeléssel és sáros utakkal tarkított szakasz sok veszélyt rejtett, ám a Toyoták számára szerencsésnek bizonyult: De Villiers harmadik lett, sőt a Benediktas Vanagas, ten Brinke és Christian Lavieille által vezetett Hiluxok is az első tíz között értek célba.

A sorozatgyártású autók kategóriájában Mitsuhashi megőrizte első helyezését. "A maratoni szakasz kemény volt, de sikerült kitartanunk," mondta. "Most már csak arra kell ügyelnünk, hogy célba is érjünk a verseny végén."

Az Overdrive Toyota versenyzője, ten Brinke bizonyult a nap legsikeresebb Toyota-pilótájának, De Villiers pedig óvatos tempóban a 12. helyen ért célba, bebiztosítva ezzel az esélyt, hogy másodikként zárja a 2015-ös Dakar Rallyt. "Úgy döntöttem, hogy ma a biztonságra helyezem a hangsúlyt," mondta el utólag, "hiszen nem kockáztathattuk, hogy egy hiba miatt elbukjuk a dobogós helyezésünket."

A győzelem íze

A sáros, köves és homokos terepen megtett kilométerek ezreit követően a túlélőknek már csupán a 2015-ös Dakar utolsó szakaszát kellett leküzdeniük, amelynek speciál szakaszát a szervezők - részben a szakadó eső miatt is - 174-ről 34 kilométerre rövidítették le.

De Villiers és Von Zitzewitz, akik az elmúlt évben negyedikként értek célba, idén szenzációs versenyzéssel javítottak teljesítményükön, és a második helyet szerezték meg az összesítésben. Persze bántotta őket, hogy lecsúsztak az első helyről, ám a győzelmi banketten De Villiers elárulta, mennyire hisz az autójában: "A Hilux egyre jobb. Biztos vagyok benne, hogy közel a nap, amikor ez az autó győzelmet arat!"

Két másik Hilux is az első tíz között végzett: Lavieille hatodik lett, közvetlenül utána pedig ten Brinke áll a hetedik helyen. S mivel a sorozatgyártású autók kategóriájában mindhárom dobogós helyet Toyoták szerezték meg, a 2015-ös Dakar Rallyra minden Toyota-versenyző hatalmas sikerként emlékezhet vissza.

A kemény küzdelemben mindössze 67 autó ért célba - ebből huszonkettő Toyota volt, és a teljes versenyt teljesítő gépek közt több Toyota akadt, mint bármilyen más márka. Bebizonyosodott hát, hogy a Dakar Rallyn a lehető legjobb hely egy Toyota vezetőülése!