Japán első szupersportkocsija

Toyota 2000GT

Az 1960-as évekre mindig úgy emlékszünk majd vissza, mint a nyitott gondolkodás évtizedére: szabad szellem, kortalan zene, fantáziadús divat és a leginkább irigylésre méltó autók, amelyeket valaha készítettek.

Miközben a legdögösebb típusokat Európában tervezték és gyártották, addig Japán szép csendben készült a saját nagy dobására egy olyan modellel, amely ma éppen annyira ellenállhatatlan, mint a bemutatása napján volt: ez a Toyota 2000GT.

Az autó nagy visszhangot keltve, Sean Connery oldalán mutatkozott be a „Csak kétszer élsz” című James Bond-filmben 1967-ben. A 2000GT még ugyanabban az évben megérkezett a világ színpadjára is, és méltón módon demonstrálta, hogy a Toyota nagyon is komolyan gondolja a versenyt Európa legjobbjaival.

/
/

"Bármit megteszünk, amit csak kell, hogy a 2000GT ne csak az egyik legjobb, hanem kifejezetten a legkiválóbb autó legyen a világon."

Shoichi Saito

Az új Toyota Gran Turismo modell ötlete az 1964-es Formula 1-es Japán Nagydíj után merült fel (amikor is robbanásszerűen megnőtt a motorsportok iránti érdeklődés a szigetországban). A terv megvalósításban a Yamaha Motor Co. is közreműködött, a projektet Shoichi Saito vezette. A mérnök egyszerű és egyértelmű utasítást kapott: „Tegyen meg mindent, amit csak kell, hogy a 2000GT ne csak az egyik legjobb, hanem kifejezetten a legkiválóbb autó legyen a világon.”

Egy évvel később Saito víziója valóra vált, amikor a 280 A1 nevű prototípust leleplezték az 1965-ös Tokiói Autószalonon. Bár az autó ultra-alacsony profilja még két évig nem tűnhetett fel senki garázsa előtt, de az első szerencsés vásárlóknak érdemes volt kivárniuk ezt a pillanatot.

/
/
/
/

Mai szemmel a 2000GT éppen olyan friss, mint azon a napon, amikor megjelent. Ha ugyanúgy tekintünk rá, mint egykori vásárlói, akkor ugyanazt a művészi formavilágot láthatjuk benne: a gömbölyded kólásüveg-vonalat, ami elöl kiemelkedik, majd szinte lefolyik oldalt. Elöl plexiborítású lámpák határolják a T alakú hűtőmaszkot, kissé lejjebb pedig a krómozott lökhárító rajzol kontúrt oldalirányban. A hosszú, lendületes géptető alatt nemcsak a motor búvik meg, hanem a fényszórók is, amelyek csak akkor emelkednek ki, ha használják őket, egyébként finoman belesimulnak a karosszériába, ezzel is csökkentve a légellenállást.

Már első látására is nyilvánvaló, hogy a GT-t a vezető köré tervezték. A kicsi, de tökéletesre formált kabintető, amely a legmagasabb pontján is csak 116 centiméternyire emelkedik az aszfalt fölé, kissé hátracsúsztatva helyezkedik el, s nemcsak tökéletesen arányos, hanem kecses és ugrásra kész kiállást is kölcsönöz az autónak. A GT egyik különlegessége az üvegfelületek kialakítása: az A-oszlop meredeken tör felfelé a hajlított szélvédő mögött, a hátrafelé ívelő oldalablakok pedig szinte észrevétlenül folynak bele a tető lejtős vonalába.

/
/

Ha alaposan megfigyeljük ezeket az ikonikus szögeket és fényűző részleteket, rögtön észrevesszük, mennyire meghatározta a 2000GT a Toyota sportmodelljeinek legújabb képviselője, a GT86 formavilágát.

/
/

Hátul a széles vállak lendületes vonalakba olvadva folynak össze az egységes és alacsony hátsó traktusba, amelybe négy kerek lámpa simul bele. Akárcsak elöl, úgy hátul is diszkréten krómozott lökhárítók ölelik körbe az autó keskeny és formás farát, középen alul pedig a GT erőt sugárzó kipufogója büszkélkedik.

Belülről szemlélve először a hosszan és laposan az útra meredő géptető látványa tárul az utasok szeme elé. A bordázott, bőrborítású sportüléseket elegánsan egészíti ki a háromküllős kormánykerék, valamint a rózsafa-berakású váltóbot és műszerfal.

A vezető a kormány mögül kikacsintó két nagyméretű, krómmal szegélyezett óráról olvashatja le a sebességet és a fordulatszámot, míg a további kiegészítő információk öt további, kisméretű kijelzőn tárulnak a szemünk elé. Ezek mellett az automata adáskeresőjű rádió található, és az összes további kapcsoló és visszajelző olyan jól strukturáltan helyezkedik el, hogy minden remekül áttekinthető és minden könnyedén a kezünk ügyébe esik.

Csakhogy a 2000GT több volt, mint egy csinos játékszer fényűző karosszériával és plüssel burkolt utastérrel, hiszen olyan kifinomult műszaki tartalmat is rejtett, ami gondoskodott arról, hogy az autó éppen olyan jól is menjen, mint ahogy kinéz.

/
/
/
/

A teljesítmény világszínvonalú volt: a 2000GT-t 150 lóerős soros, hathengeres motor gyorsította akár 220 km/órás sebességre, és a százas sprinthez elegendő volt 8,6 másodperc is. Természetesen a műszaki „csomag” további fontosabb elemei sem hagytak kívánnivalót: szervós tárcsafékek mind a négy keréken, független felfüggesztés, sportos differenciálmű és pihekönnyű magnézium keréktárcsák… Mindezek az újdonságok nem csupán először jelentek meg együtt egy japán autón, hanem egyúttal azt is garantálták, hogy a vezetőnek minden a rendelkezésére állt a biztonságos és kényelmes autózáshoz.

A 2000GT még ki sem került a szalonokba, s máris bekerült a történelemkönyvekbe, és örökérvényű teljesítményt nyújtott a motorsportok színpadán. A sok sebességrekord mellett, amelyeket felállított, három világrekordot valamint további 13 nemzetközi rekordot is begyűjtött, és jelentős sikereket ért el amerikai és japán versenyeken, különösen az 1967-es 24 órás Fuji futamon.

Néhány röpke évvel és 337 példánnyal később az utolsó 2000GT is kigördült a gyárkapun 1970-ben – nem csoda hát, hogy ma már csak keveset találhatunk belőle, így aztán igencsak különleges élmény testközelből megcsodálni e ritka modellt. Ezért is olyan izgalmas felfedezni egy ilyen tökéletes példányt, amely a hollandiai Louwman Múzeumban áll büszkén.

Nem kétséges, hogy ez a csábító és felettébb ritka japán autó még James Bond segítsége nélkül is teljesítette a projektvezető feladatát, és a Toyota 2000GT mindmáig a világ egyik legkiválóbb autójának számít.

Hálás köszönet Ronaldnak és csapatának a hágai Louwman Múzeumban a segítségért e cikk elkészítéséhez.

E-Jogi nyilatkozatunk

Honlapunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobb szolgáltatást nyújthassunk Önnek.
ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT